Gyógyulás feltételeként elvárt klisék:
a veszélyes tévhitek nyomában
Kedves Olvasó, 🌿✨🌟
Hányszor hallottad már?
👉 Engedd el!
👉 Gondolkodj pozitívan!
👉 Csak akarnod kell, és megérkezik!
👉 Ne félj, csak szeress!
👉 Mosolyogj, és minden rendbe jön!
Ezeket a mondatokat szinte mantraként ismételgetik körülöttünk.
És talán te is próbáltad már… de a pozitív érzések erőltetése csak fokozta a belső feszültséget?
De mi történik, amikor nem megy?
👉 Amikor a fájdalom, a félelem, a veszteség túl erős?
👉 Amikor csak erőltetni tudod a pozitivitást, de belül egyre mélyebb a félelem?
👉 Amikor minden erőfeszítésed ellenére csak nő a belső feszültség és kétségbeesés?
👉 Amikor az önvád, hogy „még ezt sem tudod jól csinálni”, teljesen lebénít?
Miért ártalmas a pozitív érzések erőltetése a gyógyulás során? 🌿✨🌟
A bulvárezotéria és az álspiritualitás legnagyobb tévedése, hogy a pozitív érzéseket gyakran a gyógyulás feltételévé teszi.
Ez szinte elviselhetetlen terhet ró az érintettre.
Tudjuk: a pozitív érzések nem kényszeríthetők.
És amikor valaki megpróbálja erőltetni, az eredmény épp az ellenkezője:
👉 egyre fokozódó kétségbeesés,
👉 reménytelenség,
👉 depresszió,
👉 az önértékelés teljes elvesztése.
Az ember önhibáztatásba zuhan: „Miért nem tudok elég pozitív lenni? Talán nem is akarok igazán meggyógyulni?”
Ez a belső disszonancia újabb és újabb önmarcangolást szül.
Ez egy önsorsrontó spirál, amit nem a beteg idézett elő, hanem maga a hamis tanítás.
Sokan ilyenkor még inkább kapaszkodnak a tanácsokba, még többet meditálnak, vizualizálnak, pozitív megerősítéseket hallgatnak, de az állapotuk nem javul.
Az én megélésem 🌿✨🌟
Amikor én a legnehezebb időszakot éltem, csontrák diagnózissal, sokan kérdezték:
👉 Hogyan tudtál pozitív maradni?
👉 Hogyan maradtál reményteljes?
👉 Hogyan tudtál mosolyogni, amikor a tested szenvedett?
És az én válaszom mindig ugyanaz volt:
👉 Nem próbáltam pozitív lenni.
👉 Nem akartam pozitívan gondolkodni vagy érezni.
👉 Nem erőltettem semmit.
A belső világom mélyéről született meg az a bizalom és stabilitás, amit semmilyen tanács, semmilyen szlogen nem tudott volna rám kényszeríteni.
Ez volt a bio-pszicho-szociális erőforrásrendszerem természetes működése.
Ez az erő már régóta épült bennem: önismereti munkával, felismerésekkel, elengedésekkel, és azzal, hogy megtanultam teljes felelősséget vállalni a saját belső világomért.
Ez az erő volt az, ami megtartott,
ami biztonságot adott és békét, amikor kívülről minden fenyegető volt.
A Lélekélettan válasza a pozitív érzések erőltetésére🌿✨🌟
Ezért mondom:
👉 Ne akarj úgy érezni, mint mások!
👉 Ne akarj mások érzelem-sablonjai szerint élni!
👉 Ne akarj magadra erőltetni semmit, amit nem érzel őszintének!
A Lélekélettanban mi azt tanítjuk:
👉 Válj olyan erőssé, hogy meg tudd engedni magadnak a saját érzéseidet!
👉 Válj olyan erőssé, hogy ne félj attól, amit érzel!
👉 Válj olyan erőssé, hogy képes legyél tisztán kapcsolódni önmagadhoz!
👉 Válj olyan erőssé, hogy legyen bátorságod nemet mondani a kívülről érkező „instant megoldásokra”!
👉 Válj olyan erőssé, hogy a saját ritmusodban, saját igazságod szerint járd be az utadat!