A gyógyulás biztosítéka a lelki nyugalom
A család
Ha már értjük, hogy testi elváltozásaink lelki megrázkódtatásból fakadnak, és a megnyugvás az, ami a gyógyulást elindítja és támogatja, sok esetben felmerül a kérdés, hogyan maradjunk nyugodtak.
Egy nagyobb elváltozásban maguk a tünetek is aggodalommal tölthetnek el bennünket, ám sokszor a bennünket körül vevők viselkedése, hozzáállása is feszültséget kelthet.
Legtöbbször a családi környezet, ahol gyógyulásunk idejének nagyobb részét töltjük.
Van, amikor konfliktusunk forrása valamelyik családtagunk, akinek társaságában a nyugalom nem lehetséges.
Van olyan, hogy a kapcsolat mintha rendben lenne, de a betegség által keltett félelmek, fizikai és lelki nehézségek, feladatok mindent megváltoztatnak, feszült légkört teremtve.
És van olyan is, amikor a gyógymód megválasztásában adódik nézeteltérés, amely folyamatos kétségbeesést és vitákat szülhet.
Amikor gyógyulóként ilyen helyzetbe kerülünk, nincs könnyű helyzetünk, de ha sikerül megtalálni az optimális megoldást, a legtöbbet profitálhatunk belőle.
Ha folyamataink megértésére törekszünk, saját magunk működésén keresztül, átláthatjuk a családtagjainkat működtető érzelmeket is. Persze ez általában hosszabb időt igénylő folyamat, ennek megtörténésére egy gyógyulási folyamatban nem mindig várhatunk.
- A következő ötletek talán segíthetnek megtalálni a legkedvezőbb megoldást.
- Az optimális, ha a családtagok nyitottak az új nézőpontok elsajátítására, és alkalmasak érzelmileg arra, hogy együttműködve kezdjék el feltárni, megkeresni a kialakult helyzet – betegség, félelmek… – okait. Nagyon jó, ha legalább egy családtag van, aki érzelmileg biztos támaszt tud nyújtani. Ha nincs még stabil meggyőződésünk és elég ismeretünk, akkor szakmai segítségért, keressünk az igényeinknek megfelelő külső támogatót.
- Ha rendelkezünk kellő ismerettel és meggyőződéssel a természettörvények szerinti működésről, és érzünk magunkban elég energiát és megértést a családtagok félelmeinek jó megéléséhez, akkor a velük szembeni elfogadó viselkedésünk előbb utóbb megnyugtatja őket. Előnyös lehet ilyenkor is egy olyan segítő, akivel ezeket a nehézségeket megoldás-centrikusan át lehet beszélni.
- Ha nincs készség a családtagok részéről, a gyógyulási elképzeléseink elfogadására kéréseink ellenére sem, és egyedül nem tudjuk még megteremteni belső nyugalmunkat, kérjünk segítséget olyan embertől, akiben megbízunk, és testi és lelki folyamatainkat illetően is támaszunk tud lenni, amikor csak szükségünk van rá.
Ezek a választások nagy lelki fejlődésre adnak módot, mert saját folyamataink megértésén és elfogadásán kívül, a családtagok szükségleteit is jól kell tudnunk kezelni. Emellett, ők is lehetőséget kapnak új meggyőződések kialakítására.
- Aztán, ha végképp nem látunk esélyt az otthoni nyugodt felépülésre, keressünk olyan más környezetet, amelyben biztonságban érezzük magunkat.
Ez a megoldás is csak úgy hozhat nyugalmat, ha családtagjaink szükségleteit, választott megoldásunk nem sérti olyan mértékben, amit már nem tudnak jól kezelni. Tehát itt is érdemes saját folyamataink megértésén keresztül rálátni az ő viselkedéseik okaira is, hiszen hosszútávon ez hozza majd az igazi nyugalmat.
