A csalódás, mint konfliktusforrás » Lélekélettan
1

A csalódás, mint konfliktusforrás

Bizonyosan mindenki számára ismerős a kisebb – nagyobb csalódás érzése, velem is többször megesett már. Régen úgy gondoltam rá, mint a saját magamnak okozott szituációra, hiszen csalódásom oka az a kép, amit egy másik személyről, helyzetről, bármiről magamban feltételeztem, elképzeltem.

Csalódásunk forrásának magunkban keresése azzal az előnnyel bír, hogy már nem a körülményeket, nem másokat okolunk a történtek miatt. Ez is nagy dolog, hiszen ha úgy gondoljuk, hogy csalódásunk oka a környezetünk számunkra nem megfelelő megnyilvánulása vagy milyensége, akkor erre többnyire kétféle megoldást alkalmazunk.

Az egyik, hogy elhatárolódunk a kellemetlenséget, vagy fájdalmat okozó személyektől, helyzetektől – mennyi ember zárkózik be érzelmileg csalódásai következtében. E megoldás rendszeres alkalmazása idővel igen szűk életteret és ezzel együtt a lehetőségek nagyfokú lekorlátozását eredményezi.

A másik, hogy megpróbáljuk megváltoztatni a számunkra problémás embert, vagy körülményeket, hogy kedvünk szerint történjenek a dolgok, és ezáltal biztonságban érezhessük magunkat. Azokban az esetekben, ahol emberekkel kapcsolatosak az elvárásaink megint két lehetőség adódik.

  • A másik fél nem hajlandó eleget tenni a kérésnek és a továbbiakat ennek megfelelően kell újra értelmezni. Ebben az esetben nem elégülnek ki az igényeim, és a kapcsolat megszakadhat, de ha ez a kapcsolat számomra az igényeimnél is fontosabb, akkor bevállalom a veszteségeket, amelyeket ezek kielégítetlensége okoz. Mindkét estben megélem a csalódás élményét.
  • A szóban forgó személynek a velünk való kapcsolat olyan fontos, hogy a saját természete szerinti megnyilvánulásait, szükségleteit ő szorítja háttérbe, és ő szenvedi el a veszteségeket a velünk való kapcsolatért.

Hosszú távon sok feszültség keletkezik az ilyen típusú kapcsolódásokból.

Mi a helyzet, ha megtettük a fönti felismerést, hogy a saját megítéléseinkben csalódtunk? Általában számunkra egy vagy több életterületen szimpatikus szereplőt ruházunk fel olyan pozitív tulajdonságokkal, amit az élet aztán később nem igazol. Odáig eljutottunk, hogy nem határolódunk el a csalódásunk forrásától, hiszen nem ő volt a hibás. De mit tehetünk még, hiszen ha továbbra is nyitottak tudunk maradni, de nem értjük miért nem látunk bizonyos dolgokat reálisan, akkor újabb csalódások érnek majd bennünket.

A testi elváltozásaink okainak megértése közben elsajátított törvényszerűségek és összefüggések ismerete megalapozzák azon képességeinket és nézőpontjainkat, melyekkel ráláthatunk érzelmeink keletkezésére, az önvédelmi rendszerünk mechanizmusára és a belőlük eredő viselkedésünkre.

Ezek az információk, és használatuk segítenek rájönnünk arra, hogy milyen érzelmi sérülésünkből fakadó kompenzáló túléltető folyamat során formálunk valamilyen képet, véleményt másokról. Ez alapján a képzet alapján várunk el tőlük majd dolgokat, amelyek nem teljesülése estén csalódottak leszünk.

A csalódások fontosságaink meghiúsulásából erednek, és megélési módjától függően, különböző típusú konfliktusokat okoznak, melyek hosszútávon komolyabb testi alkalmazkodásokhoz (betegségekhez) vezet. Ezért érdemes a testi működésrend megértése mellett az érzelmek működésével is tisztában lenni.

Pindrok Beáta
 

Click Here to Leave a Comment Below 1 comments
Gabi - 2018.03.10.

Kedves Beáta!

Olvasva a csalódásról szóló írásodat döbbentem rá arra, hogy mennyi de mennyi konfliktushelyzetet teremtettem magamnak eddigi életem során.
Sok csalódás ért. Főleg a körülöttem élő emberekben csalódtam. Soha nem gondoltam , hogy ezeket az érzéseket, fájdalmakat mind én gyártom magamnak.

Elvárásaim voltak, másokban láttam mindig a „hibát” Ha ő nem ilyen lenne, akkor… stb.

Csalódásaim, gyártott fájdalmaim túlélésére az alkoholba menekültem. Persze ez újabb csalódások, konfliktusok forrása volt.
Megváltoztatni akartam mindent és mindenkit. Én voltam a tuti.

Egyszer eljött az a nap is, amikor meg kellett látnom, hogy ez így tovább nem mehet.

Immáron 12 éve nem használok semmilyen szert. Megtanultam, hogy nekem kell változnom, úgy élnem, hogy ne csalódjak.

Egy testi elváltozásom hozott össze a biologikával aminek többek között az életemet köszönhetem .

Most már egyre inkább a hála, nyugalom, béke foglalja el a helyet a lelkemben.

Nagyon köszönöm a munkátokat és a jövőben is tervezem Veletek a tudásomat gyarapítani.

Köszönöm, hogy itt lehettem.

Reply

Leave a Reply: