1. Biologikus szemléletben: a gyógyulás a stresszhelyzethez való testi alkalmazkodás visszaalakulása, az eredeti állapotra, vagy erősebbre, miután megszűnt a stresszhelyzet.
2. A gyógyulási folyamat csak akkor indulhat be, ha az elváltozást beindító konfliktus már nem áll fenn, és a lelki megnyugvás megtörtént.
3. A lelki megnyugvás érdekében érdemes feltárni a lelki kibillenés okait, és azok megnyugtató értelmét megtalálni.
4. Szerencsés helyzetben (ha a diagnózis előtt már tisztában vagyunk a biologikus működéssel), nem éljük meg a diagnózis által elszenvedett ijedtség, rémület, sokk konfliktusát.
5. Az alkalmazkodási testi elváltozások visszaállítása (gyógyulási folyamat), az érintett szervtől függően különböző tünetekkel jár. Ha nem tudjuk, hogy ezek a szerv regenerálódásának tünetei, akkor megjelenésük újabb stresszhelyzetet, és ezzel újabb testi alkalmazkodást indíthat el.
6. Ezért jó tájékozódni, hogy milyen gyógyulás, milyen tünetekkel jár együtt. A tünetekhez fűződő személyes tapasztalatok, vagy hiedelmek eldöntik, hogyan tudunk majd érzelmileg ezekhez viszonyulni.
7. A kellemetlen tünetekhez tartozó félelemkeltő meggyőződéseink, újabb stresszhelyzetet, és ezzel együtt újabb elváltozásokat generálhatnak. Ha ilyen előfordul, itt is fel kell tárni a félelem okát.
8. A gyógyulás időtartama is okozhat konfliktust (és ezzel újabb betegséget), ha tovább tart, mint amit az egyén türelemmel el tud viselni.
9. Komolyabb helyreállítás (gyógyulási folyamat), sikeres végig viteléhez, folyamatos lelki munkálkodás is szükséges.
10. A gyógyulási folyamatot kísérő személy megnyugtató, értő figyelme, a testi és lelki folyamatokat igény szerint segítő tevékenysége, igen nagy jelentőségű lehet. A gyógyuló ember családtagjainak, baráti körének szerepe meghatározó, megfelelő beállítódásuk segíthetik a gyógyulást, ellenkező esetben újabb konfliktusok forrásaivá válhatnak, ezzel újabb elváltozásokat generálva.
11. Ha a gyógyuló egyén érti a folyamatait, mind testi, mind lelki értelemben, és ezeket bizalommal tudja megélni, ezzel nagymértékben megkönnyíti tünetei mértékét, rövidítheti a felépülés időtartamát, és elkerüli az elváltozásokba való visszaesést.
12. A tényleges gyógyuláshoz fontos, a gyógyulás akarása, és az arról való kétség nélküli meggyőződés.
13. A felsoroltakban megjelöltem az újabb elváltozások kialakulásának forrásait, lehetőségei egy gyógyulási folyamat során, melyeket megfelelő tudással és ebből fakadó hozzáállással elkerülhetünk!
Pindrok Beáta 2017.01.09.
Tags
A karácsony üzenete belső fény: nem az, hogy „most kötelező örülni”, hanem az, hogy a legsötétebb időszakban is van egy természetes fordulat. A Lélekélettan szemlélete szerint a belső változás nem fogadalmakból, nem akaraterőből születik, hanem megszülető képességekből: önvád-oldásból, veszteség-vigasztalásból, idegrendszeri és kapcsolati megtartásból, és a belső szuverenitás lassú felépüléséből. Ez a cikk segít megérteni, miért
Read MoreRövid összefoglaló „Eddig miért nem éreztem, hogy tényleg lehet?” Ez a kérdés sokakat kísért, akik évek óta keresik a valódi változást. A Lélekélettan Mentor Program egyik résztvevője, Andrea, gyógytornász és költő, saját belső útján mutatja meg, hogy miként indulhat el a bizalom, az önszabályozás, a kapcsolódás és a testi tünetek mögötti lélektani üzenetek újfajta megértése. Ebben a
Read More