Újra Karácsony

Ismét itt vagyunk ebben a csodálatos időszakban, mely évről évre eszünkbe juttat valamit, és energiáival segíthet, ha tudjuk miben.

Sokak számára boldog perceket, órákat, napokat nyújt, sokaknak pedig bánatot, csalódottságot, elkeseredést hoz a fény születésének ünnepe, pontosabban a köré épített hiedelmeink.

A mi kultúrkörünkben Jézus születésével a szeretet, a család, a későbbiekben az ajándékokkal való örömszerzés ünnepe lett. Aki ezeket a lehetőségeket meg tudja élni ezek alatt a napok alatt az szerencsésnek érzi magát, akinek nem adatott meg ennek a lehetősége, az még jobban szenved az ünnep napjain ezek hiányától, mint más időszakokban. Azzal a hiedelemmel, hogy a szeretet megélésének lehetőségét a kapcsolatokra korlátoztuk, sok boldogan is megélhető élethelyzet vált szomorúvá.

A téli napforduló, mellyel megszületik az egyre több fény lehetősége, miért lett a szeretet ünnepe? Jézus születésével - aki életével és tanításaival a szeretet képességének elérését és gyakorlását helyezte a középpontba, lehetőséget nyújtva számunkra a boldogabb életre – a fényhozó látott napvilágot. De mi is a szeretet állapota?

Jelen értelmezéseinkben szeretetnek sokféle formája van, attól függően, hogy ki milyen érzelmi traumáktól, hiányoktól szenved, akár tudattalanul. Mivel ezen érzelmi sérülések annyi félék lehetnek, ahány ember, így a szeretet nyelvünk is más és más, és időről időre egyénenként még ez is változhat. Nehéz tehát eligazodni, hogy kinek mire is van szüksége éppen a szeretet ünnepén. Az éhezőknek a legnagyobb hiánya a táplálék, az egyedül maradtaknak a kapcsolat, a figyelmet nem kapó gyerekeknek az ajándék özön a karácsonyfa alatt…

A valódi szeretet (ami nem sokféle, csak egy) képes a különböző érzelmi állapotok tiszta észlelésére, és mindenkinek azt adni, amire valóban szüksége van. Mivel nagyon kevés ember van, aki folyamatosan képes a szeretet állapotát élni, ezért a szeretet ünnepének is át kellett alakulnia az éppen benne élők érzelmi képességeihez. Így alakult át lassan az ajándékozás ünnepévé, amikor is ezeken a kiemelt napokon ajándékozunk ételt, kapcsolódásokat, tárgyi ajándékokat, melyekkel pillanatnyi érzelmi enyhülést nyújtunk a lélek mélyében élő kínzó hiányokra, és ezek a pillanatok az öröm pillanatai lesznek.

Milyen jó lenne ezeket a pillanatokat meghosszabbítani napokra, hetekre, évekre… . Milyen jó lenne, ha folyamatosan élhetnénk a szeretet páratlan élményt nyújtó érzését. Ennek lehetősége nem szerencse kérdése, tanulható tudás, a természet és benne a sors példát mutat számunkra ehhez a tanulási folyamathoz. A kérdés csak az, hogy tudjuk-e a természet nyelvét, értjük e ezeket a példákat, ismerjük-e lelkünk működését, az utat, amin próbál minket ehhez az állapothoz elvezetni?

A karácsonyi megéléseink tudatosulása, a természet nézőpontjaiból való értelmezése, mind kiindulópontot jelenthetnek ezen az úton.

Békés Karácsonyt és a Fény újra születésével kezdődő szép megéléseket nyújtó Új évet és Utat kívánunk!