Pozitív, negatív… Melyik a pólusod?
Az élet alapvetően a dualitásokon alapul.
Erre tengernyi bizonyíték található, de nem szeretnék a nyakadba önteni egy tengert, így csak néhányat említek.
Egyes példáknál el tudod majd dönteni, a kettőből te melyikbe tartozol. Néha magától értetődik majd a válasz, máskor elgondolkodhatsz azon, melyikben vagy és melyikben KÉNE lenned. Már maga a „kéne” is kettős, az egyik oldala az, hogy célszerű valamit megtenned, a másik az, hogy nem teszed meg.
Hogy tudod-e a kérdésekre a választ, az is kétesélyes (igen vagy nem).
Lássuk, hát, a példákat.
Férfi és nő
Milyen szerencsés, hogy fiúk és lányok is születnek. Ha nem így volna, rövid úton kipusztulna az emberiség. Erre mondtam, hogy könnyű lesz eldöntened, melyik csoportba tartozol. Kiéve persze, ha annyira sok a dolgod, hogy azt sem tudod már, mi vagy, fiú vagy lány.
Az élet tehát eleve két dologból indul ki, még ha egy is lesz belőle, de ami lett, az rövid úton elkezdi keresni a másikat. A férfi-női kapcsolat kiépítése és fenntartása pedig igen népszerű tevékenység bolygónkon. Mindkét félnek fontos azonban ügyelnie arra, hogy ha már megvan a társa, ne keressen tovább. Ebből többnyire bonyodalmak támadnak.
A Föld pólusai
Ha már említettem kedves bolygónkat, rögtön itt a második bizonyíték, hogy egyedül nem megy. A Földnek ugyanis van egy északi és egy déli pólusa. Ezek azonban nemcsak sima mezők, hanem mágnesesek. Ha pedig fogunk kettő mágnest, amelynek az ellentétes pólusai a végein vannak, és egymás mellé tesszük őket, és a fiút a lányhoz közelítjük, izé… a pozitívot a negatívhoz, akkor örömmel egymásra tapadnak, alig lehet őket szétválasztani. Azonban, ha fordítva akarod őket összerakni, tehát pozitív a pozitívhoz és negatív a negatívhoz, akkor sehogy sem tudod őket összepasszintani. Ez a taszító jelenség mindaddig fennmarad, amíg az ellentétes pólusok ismét egymáshoz kerülhetnek.
Biztos vagyok benne, hogy neked is megvan az ellenpárod, amellyel szívesen vonzódtok egymáshoz, de tapintatosan nem kérem, hogy felfedd a kilétét.
Pozitív és negatív
De ha már a pozitívnál és negatívnál járunk, itt vannak rögtön a számok is. Nem elég ugyanis azokat „csak úgy” ábrázolni, kell, hogy legyen plusz egy és mínusz egy is. S ha két negatívat összeadsz, még kevesebb lesz szegény, két pozitív meg már túl sok, ezért itt is elmondhatjuk, hogy a pozitív és negatív nemcsak egymás ellentétei, hanem kiegészítői is.
S itt már megmutatkozik az egyensúly fontossága. Ha ugyanis pont annyi a negatív, mint a pozitív, csak akkor alakulhat ki az egyensúly.
A te életedben jelenleg mekkora az egyensúly?
Emberi gondolkodás
Maradjunk a pozitívnál és negatívnál, és kanyarodjunk vissza az emberekhez. Vannak optimisták és pesszimisták, de a vonzás törvénye itt fordítva működik. Az optimisták a hasonszőrűeket kedvelik, a pesszimistáknak meg néha mindegy. Csapatszinten persze itt is kiegészítik egymást. Tíz panaszkodó ember mellé nem árt tíz vidám és tettre kész vállalkozó is, hogy növelje az összteljesítményt.
A túlzott optimizmus legalább annyira előnytelen, mint a túlzott pesszimizmus. Talán úgy fogalmaznék, hogy alapvetően legyünk optimisták egy kis egészséges pesszimizmussal. (Ez egy csuda szép nap, hogy a franc egye meg. ) (Ez nem volt jó példa, de jól hangzik.)
Te mennyire vagy optimista? Vagy mennyire nem?
Probléma és cél
Szintén jellemző a gondolkodásunkra, hogy problémákban és célokban gondolkodunk. Mindkettő fontos. A problémákkal nem kell foglalkozni, mert jönnek maguktól. A célokat viszont meg kell alkotnunk. Általában sokkal több a gond a célokkal, hosszútávon mégis jobban bejönnek.
Ha csak a problémát látjuk ugyanis, lassan romlani kezd a kedvünk, s végül teljesen elkámpicsorodunk. Nem túl örömteli állapot ez. Az embernek mindentől elmegy a kedve.
Ha csak a célt látjuk, rózsaszínre festjük a csillogó jövőnket, szórunk rá egy kis flittert, s már csak a csillámpónik hiányoznak. Két csillámpóni között azonban sokszor a földre ülünk, s még ha egy csudaszivárványt tolnak a fenekünk alá, akkor is visszacsúszunk a földre.
A megoldás: Vedd észre a problémát, és állíts fel egy célt, amely kihúz a problémából. A kettő együtt emeli az életminőséged.
Te hogy állsz ezzel? Vannak céljaid? Megoldod a problémáid?
Betegség és egészség
Két nagy ellentét. A természetes állapotunk az egészség, ez szerintem teljesen természetes. Ha nem egészségesen születünk, azt rendellenesnek nevezik. Rendszerint tehát egészségesen jövünk a világra, és ha megtanítanak erre vigyázni, vagy magunktól is rájövünk, hogy milyen fontos ez a dolog, akkor egészségesek maradunk.
Ha nem, akkor botorságokkal fogjuk megtölteni a napirendünket. Például dohányzunk, alkoholizálunk, mesterséges ételekkel tömjük a bendőnk. Csipszet tolunk energiaitallal, nem látunk ki a mobiltelefonunk mögül, és tudatunkat a közösségi hálón kábítjuk. Vannak, akik sokat aggódnak, emésztik magukat, idegeskednek, stresszes az életük.
Ha ez még nem volna elég, ilyenkor gyakorta üti fel a fejét egy betegség. Az emberek ekkor szokták észrevenni a problémát, hogy célt alkossanak belőlük.
Az „egészséges vagyok” nem volt elég ahhoz, hogy „egészséges akarok maradni„.
A „beteg vagyok” azonnal elvezet oda, hogy „meg akarok gyógyulni„.
Nem így kéne lennie, de a „kéne” is csak egy dualitás.
Te mennyire vagy egészséges? Vigyázol rá? S ha beteg vagy, teszel a gyógyulásért?
Várakozás és cselekvés
Az életedben két dolgot teszel. Vagy várakozol, vagy cselekszel.
Egyesek megvárják, amíg fizetésemelést kapnak, mások kiharcolják maguknak.
Egyesek egy teljes házasság alatt arra várnak, hogy a másik normális legyen. Mások már az elején szólnak neki, hogy kapja össze magát.
Néhányan várnak a lehetőségekre, mások kihasználják azokat.
A lehetőségek az utcán hevernek. De ott vannak a parkokban is, a buszokon és a tereken. Lehetőségekkel van tele a nappalid, a kerted és a belső zsebed.
A kérdés, hogy mit teszel? Cselekszel vagy várakozol?
Ebben a bejegyzésben kérdések voltak, a válaszokat a hozzászólásba kérjük. (Van, aki megvárja, míg mások hozzászólnak, és van, aki egyből ír. Te melyik vagy?)
Ha nem a betegségektől akarsz félni, hanem az egészséges állapotot elérni…
